Isteni Ige Társasága - Societas Verbi Divini
  • Telefon:+36 94 562 208
  • E-mail: contact@verbita.hu

Húsvét 5. vasárnapja

2015. május 3.

Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Én vagyok az igazi szőlőtő, Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz gyümölcsöt bennem, lemetsz rólam, azt pedig, amely gyümölcsöt hoz, megtisztítja, hogy még többet teremjen. Ti már tiszták vagytok a tanítás által, amelyet hirdettem nektek. Maradjatok bennem, akkor én is bennetek maradok. Miként a szőlővessző nem hozhat gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz. Mert nélkülem semmit sem tehettek. Aki nem marad bennem, azt kivetik, mint a szőlővesszőt, és elszárad. Összeszedik, tűzre vetik és elégetik. Ha bennem maradtok, és szavaim is bennetek maradnak, akkor bármit akartok, kérjétek, és megkapjátok. Azáltal dicsőül meg Atyám, hogy bő termést hoztok, és tanítványaim lesztek.

Jn 15,1-8

Elmélkedés:

Micsoda fej! Krisztus „a testnek, azaz az Egyháznak a feje” (Kol 1, 18).

Olvassuk a Katolikus Egyház Katekizmusában, hogy „a Szentlélek (…) az összes híveket egyesíti a KRISZTUSBAN való közösségben” (vö. KEK 813) A mai napon azt is olvassuk, hogy Krisztus a szőlőtő. De várjunk egy kicsit, lassabban!

Amikor utazunk, nagyon különböző helyeken szoktunk pihenni és nézni a körülöttünk lévő világot. Megállhatunk az autópályán és nézhetjük a vécéket. Pihenhetünk a repülőtéren és nézhetjük a rohanó utasokat. Megállhatunk sok-sok más helyen és nézhetjük azt, ami pont akkor, ott megjelenik a szemünk előtt. El tudom képzelni Jézust, aki hosszú gyalogos út közben megállt a szőlőtőnél. Szomjas és éhes lehetett, ilyenkor még csábítóbbnak tűntek a lógó szőlőfürtök. A vele tartó tanítványok is ugyanazt nézték, arra gondolva, hogy milyen finom lehet ez az édes szőlő.

És akkor Jézus hozzájuk szólt: „Én vagyok a szőlőtő, ti pedig a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz, mert nálam nélkül semmit sem tehettek.” (Jn 15, 5) Előre látta az Egyházat. Talán azokra is gondolt, akiknek nem fog tetszeni a szőlővessző szerep a közösségben. Saját szabadságukra és függetlenségre fognak hivatkozni, nehogy csak a szőlőtő korlátozza a szőlővesszőjüknek fejlődését. És lesznek olyan szemek, amelyek leesnek a földre. Édesek, finomak. Ha valaki fölemelné, kóstolná, megérezné az édességüket. De ott fekszik egy csomó a földön és vagy rohadni kezd, vagy elszárad. Lesz-e „Tokaji” belőle?

„Ha valaki nem marad bennem, azt kivetik, mint a szőlővesszőt, és elszárad; összeszedik, tűzre vetik és elég” (Jn 15, 6). Jézus most is ott ül és nézi a szőlőnket. És ha Jézus szomjas, eszébe jut a finom bor íze (valószínűleg…), akkor már csak azt várja, hogy érettebb legyen a gyümölcs, hogy tudjuk préselni, hogy a megújult ember, mint egy jó bor, vidámítsa az emberek szívét.

Wolowicz Ádám SVD