Isteni Ige Társasága - Societas Verbi Divini
  • Telefon:+36 94 562 208
  • E-mail:verbita@verbita.hu

Évközi 34. vasárnap

Évközi 34. vasárnap - Krisztus Király ünnepe

Pilátus visszament a helytartóságra, maga elé hívatta Jézust, és megkérdezte tőle: „Te vagy a zsidók királya?” Jézus ezt felelte: „Magadtól mondod ezt vagy mások mondták neked rólam?” „Hát zsidó vagyok én? – tört ki Pilátus. – Saját néped és a főpapok adtak kezemre. Mit tettél?” Jézus így válaszolt: „Az én országom nem ebből a világból való. Ha ebből a világból volna országom, harcra kelnének szolgáim, hogy ne kerüljek a zsidók kezére. De az én országom nem innen való.” Pilátus közbeszólt: „Tehát király vagy?” „Te mondod, hogy király vagyok – mondta Jézus. – Arra születtem, s azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról. Aki az igazságból való, hallgat szavamra.”

Jn 18, 33b- 37

Elmélkedés:

Krisztusban kedves testvéreim!

Olyan világban élünk, ahol mindig mindenki felfelé törekszik. Igyekezz a legmagasabba, legyél a központban, döntsd meg a rekordot, legyél figyelemfelkeltő, jelenj meg az újság első oldalán, szerezz pénzt és a hírnevet.

A mi kultúránk, érteke a felfélé mozgás: Biztos karrier, megőrizni a statusquot, siker a politikában, sportban, tanulmányokban. A mindennapi téma a televízióban, az újságban, a rádióban azt feszegeti, hogy hogyan kell csinálni rendkívüli dolgokat, hogy figyelem központjában legyünk és elnyerjük a medálokat, érmeket, kitüntetéseket. Ez jelenti a világi királyság.

Ma Krisztus Király ünnepe van és ugyanakkor a liturgia évet is befejezzük. Jézus igehirdetése kezdetén azt mondta, hogy közel van az Isten országa, és egész földi élete ezt az Isteni országát mutatta be. Igaza volt, amikor azt mondta Pilátusnak, Király vagyok, de egy másik királyságról beszélek, olyanról, ami nem idevaló. A Jézusi ország, olyan ország, ahol a legnagyobb és a legerősebb szolgálja és ápolja a legkisebbet és leggyengébbet. Egy királyság, ahol mindenki őrömmel fogadnak és befogadnak. Egy ország, ahol a bűnösöknek megbocsátanak, a betegeket meggyógyítják.

Az év utolsó liturgikus vasárnapján érdemes megkérdezni magunktól melyik királyságban élünk emberként, családként, plébániaként vagy országként? Melyik királyságot képviseljük? Az Istenit vagy a világit? Hogyan jelenünk meg a családunkban és a közösségben? Halottuk-e Jézus igazi hangját, aki hívót minket, de nem arra, hogy uralkodjuk, hanem hogy szolgáljunk. Nem arra, hogy elvárasokat alítsunk fel, hanem hogy bocsássunk, nem arra, hogy megosszunk, hanem hogy összekössünk!

Egyszer egy zarándok elment egy bölcs emberhez és megkérdezte tőle, hogy mi a különbség a pokol és mennyország között. A bölcs ember meghívta őt egy nagy terembe, ahol sok ember volt. Mindenki szomorúan és idegesen ült egy nagy tál finom leves körül, hosszú kanállal kezeikben. Mindenki megpróbált magának merni a levesből, de nem sikerült nekik, mert túl hosszú volt a kanál, ezért aztán éhesen maradtak, pedig ott van előttük a leves

„Ez a pokol,” mondta a bölcs ember.

Ezután átmentek egy másik terembe. Ugyanolyan sok ember volt ott is, hosszú kanalakkal a kezükben és egy hatalmas tál finom leves volt középen. Itt azt látta, hogy mindenki vidáman és boldogan ült, mert nem saját magukat táplálták, hanem egymásnak nyújtották az ételt a hosszú kanalakkal. „Ez a mennyország,” mondta a bölcs ember.

Kedves testvéreim. Az Isten országa közöttünk van, de csak akkor találjuk meg, ha szolgálni tudjuk egymást. Imádkozzunk, hogy Jézus Királyunk adjon nekünk erőt és bölcsséget, hogy rajtunk keresztül megjelenjen az Isten országa, amint a mennyben, úgy a földön is.

Magung Fransis SVD