Isteni Ige Társasága - Societas Verbi Divini
  • Telefon:+36 94 562 208
  • E-mail:verbita@verbita.hu

Évközi 28. vasárnap

2015. október 11.

Amikor kiment az útra, odafutott hozzá valaki, térdre esett előtte és megkérdezte: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” Jézus erre azt mondta neki: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül az Isten. Ismered a parancsokat: Ne ölj, ne törj házasságot, ne lopj, hamisan ne tanúskodj, ne csalj, tiszteld apádat és anyádat!” [Kiv 20,12-16; MTörv 5,16-20] Az illető azt felelte neki: „Mester! Ezeket mind megtartottam ifjúságom óta.” Akkor Jézus rátekintett, megkedvelte őt, és azt mondta neki: „Egynek vagy még híjával: menj, add el, amid van, s add a szegényeknek, akkor kincsed lesz a mennyben. Azután jöjj, kövess engem!” Erre a szóra az elkomorult és szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt. Jézus pedig körültekintett és azt mondta tanítványainak: „Milyen nehezen jutnak Isten országába azok, akiknek nagy vagyonuk van!” A tanítványok csodálkoztak szavain. Jézus pedig újra megszólalt, és ezt mondta nekik: „Fiaim! Bizony, nagyon nehéz az Isten országába jutni azoknak, akik a vagyonban bíznak! Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bemenni Isten országába.” Azok erre még jobban csodálkoztak, és egymást kérdezgették: „Akkor hát ki üdvözülhet?” Jézus azonban rájuk tekintett és így szólt: „Az embereknek lehetetlen ez, de Istennek nem; mert Istennek minden lehetséges” [Ter 18,14; Jób 42,2]. Ekkor megszólalt Péter: „Íme, mi mindent elhagytunk és követtünk téged!” Jézus azt felelte: „Bizony, mondom nektek: mindaz, aki elhagyta házát vagy testvéreit, nővéreit vagy apját, anyját, a gyermekeit, vagy földjeit értem és az evangéliumért, százannyit kap már most, ebben a világban: házakat, testvéreket, nővéreket, anyákat, gyermekeket és földeket, bár üldözések között; az eljövendő világban pedig az örök életet.

Mk 10,17-30

Elmélkedés:

Merd elengedni kapaszkodóidat: Isten karjaiba esel!

Egy történettel kezdeném: A szikláról zuhanó János elkapott egy faágat. De alatta 300 méter mélység. Kapaszkodik, és elkezd kiabálni: Segítség, segítség! Van ott fent valaki?

Egyszer csak egy hangot hall:

  • János, János, hallasz engem?
  • Igen hallak, itt vagyok lent. Ki vagy te és hol vagy?
  • Én az Úr vagyok János, én mindenütt ott vagyok!
  • Istenem, kérlek, segíts rajtam! Megígérem, ha segítesz lejutni innen, akkor soha többé nem vétkezem, életem hátralevő részében téged foglak szolgálni!
  • Lassabban az ígéretekkel János! Előbb hadd szedjelek le innen! A következőt kérem tőled, jól figyelj!
  • Bármit megteszek Uram, csak mondd, hogy mit tegyek!
  • Rendben! Engedd el az ágat!
  • Micsoda?
  • Azt mondtam, hogy engedd el az ágat! Bízzál bennem! Rajta!

Hosszú csend következett. Végül elkiáltotta magát János:

  • Segítség! Segítség! Van odafenn még valaki!

A gazdag ifjú jó példája annak, hogy minden ember életében vannak dolgok, amiket nagyon nehezen bír elengedni. Sőt, sokáig, akár élethossziglan nem is sikerül. Márpedig ha bármihez jobban ragaszkodunk, mint Istenhez, akkor az olyan, mint az előbbi történetben: ha elengednénk, akkor Isten ölelő, felénk nyújtott kezébe pottyannánk.

Te mibe kapaszkodsz…?

A tanítványok is mind kapaszkodtak valamibe! Ezért fájdalmasan felkiáltanak: „Akkor ki üdvözülhet?" Péter önérzetébe kapaszkodik (én, soha nem tagadlak meg!), Tamás a hősies, de vak önfeláldozás ideájába (menjünk, haljunk meg vele), Júdás a pénzbe (lopott a közös pénzből), János Jézus földön megjelent emberi voltába (ezért bízza rá Jézus anyjára, Máriára: íme, a te fiad), Bertalan kapaszkodik az Tórába (származhat-e valami jó Názáretből).

Lehetne folytatni. Amibe kapaszkodsz: fog téged.

Isten Fia, azért lett ember Krisztus Jézussá, azért adta oda önmagát áldozatul, hogy a kereszten segítsen nekünk elengedni mindent. Az Ő keze szöggel átverve üres volt. Nem kapaszkodott: megtartotta a kereszt! Téged is megtart a kereszt! Engedd el, amibe kapaszkodsz! Ő feltámadt, téged is feltámaszt! Ő Szentlélekkel tölt be: és el tudod engedni, amit fogsz, és ami fogva tart! Ha Ő belé kapaszkodsz, tőle viszont nem szakíthat el többi semmi! Istennek lehetséges! „Ahol az Úr Lelke, ott a szabadság!" (2Kor. 3.17)

Szabó Alex SVD