Magyarok ünnepe Fatimában

A jelenések centenáriumát ünneplő kisvárosban 2015-ben állítottak szobrot Kondor Lajos atyának, aki a 1928-ban született a Győr-Moson-Sopron megyei Csikvándon. Középiskolai tanulmányait a győri bencés gimnáziumban és a székesfehérvári ciszterci gimnáziumban végezte. 1946-ban Kőszegen lépett be a verbiták (Isteni Ige Társasága) rendjébe. A németországi Bonnban tanult teológiát, itt szentelték pappá 1953-ban. 1954-ben rendje Portugáliába küldte, ahol a szemináriumban volt nevelő és tanár.

1961-től a még kiskorukban elhunyt fatimai pásztorgyermekek, Ferenc és Jácinta boldoggá avatási perének viceposztulátora lett. 1978-ban az akkori leiriai püspökkel, Alberto Cosme do Amarallal együtt találkozott II. János Pál pápával, hogy hivatalosan is megkezdődhessen a boldoggá avatási eljárás. Meisner bíboros, kölni érsek segítségével elérte, hogy II. János Pál 2000. május 13-án Fatimában avassa boldoggá a két pásztorgyermeket.

"Európa legnyugatibb kegyhelyén, 3500 km-re hazánktól igazán otthon érezhetjük magunkat”

– fogalmazott a megemlékezésen Kaizinger Tibor konzul, aki feleségével együtt érkezett az ünnepségre.

Beszédében kiemelte a magyarság jelenlétét Fatimában, ahol a keresztút, a kálvária, a Szent István kápolna őseink hitbeli elköteleződéséről tanúskodik és Szűz Mária iránti tiszteletét is mutatja. Az 50 évvel ezelőtt épült keresztút felépítését a nagyvilágban szétszóródott magyarság támogatásából építették fel

Lajos atya volt a lelke a világban szétszórt magyarság összefogásának.

A látnokok boldoggá avatásáért dolgozó pap 8 nyelven megjelenő értesítője összekötő kapocs volt Fatima és a világ között.

1989 előtt komoly nehézségek árán, de hazánkba is jutott a kiadványokból. Lajos atya a rendszerváltás után pedig sok templomnak segített fatimai oltár felállításában vagy a Szent Szűz tiszteletének elterjesztésében.

A beszédek meghallgatása után elhelyeztük az emlékezés virágait és koszorúját a szobor talapzatánál, majd elénekeltük a magyar himnuszt.

Bese Gergő atya

Forrás: 777blog.hu